Hargita Népe, 2007,09.14.
E hónap utolsó hétvégéjén két rangos népzenei és táncházi rendezvény ünnepel kerek évfordulót Csíkszeredában: szeptember 27-én az Erdélyi Prímások Találkozója tizedik, míg 29-én az Erdélyi Táncház harmincadik születésnapja alkalmából találkoznak az adatközlő prímások és táncházzenekarok, így a veteránok, a középgeneráció és a leendő zenészek együtt muzsikálhatnak. A talpalávalóra is lesz, ki ropja a táncot, ugyanis Erdély neves táncházai jelezték már, hogy eljönnek a találkozóra, és mindez idő alatt újabb felvételekkel gazdagodhat a társszervező és házigazda, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes archívuma, népzenei adattára.
Generációk nőttek fel a székelyföldi városokban, így Csíkszeredában is a harminc évvel ezelőtt kovászként létrejött és működő táncházakban. Az akkori gyermekekbe és fiatalokba táplált néptánc-, illetve népzeneszeretet sokukban életformát határozott meg és ilyen irányú hivatást követelt. A táncházmozgalom elindítói, bábáskodói és lelkes közreműködői e hónap végén, 29-én jubileumi ünnepség keretében találkozhatnak a Romániai Magyar Néptáncegyesület szervezésében, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együtte és Csíkszereda önkormányzata szervezésében. „A városi táncházzenekarok, amennyiben lehetőségük van két nappal korábban idejönni, találkozhatnak az adatközlő népi zenészekkel, így akár egy három éjjel, három napon át tartó közös muzsikálássá is válhat a két rendezvény” – mondja bevezetőként András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója és művészeti vezetője.
Az Erdélyi Prímások Találkozóját tíz évvel ezelőtt Erdély élő népzenéjének ápolása, összegyűjtése és továbbadása céljával keltette életre az együttes. E hármas célt szolgáló találkozó minden évben a rangos gálaműsort követően táncházba torkollt, így idén mintegy bevezetője lesz a rá két napra következő táncházmozgalom évfordulója megünneplésének. „Az ideál mindenkor a falusi adatközlő zenész marad, akitől tanulhatunk” – hangsúlyozza András Mihály. Majd hozzáteszi, mára már nyilvánvaló és örömteli jelenség lett, hogy a falu visszakéri a táncházait, ünnepeit, feledésbe merülő mesterségeit, szokásait: „Ameddig a falu város akart lenni, megőrizte tánctudását, életben tartotta táncait, aztán mindez bekerült a városba. Ma már a táncházmozgalom hatására is bekövetkezett szemléletváltásnak köszönhetően a hivatásos néptáncosok járnak ki a falvakba néptáncot oktatni. Nyaranta egész táborsorozatok indulnak el, és a falubeliekkel, főként az idősebbekkel karöltve élesztik újjá azt, ami az övék és még nem merült feledésbe. Ettől szép és teljes ez a törekvés, és jó, hogy van rá igény”. A prímástalálkozón végzett folklórgyűjtő munkának is lassan-lassan megmutatkozik a gyümölcse: a dokumentumok segítségével tervben van, hogy jövőre a vicei találkozón a hargitások megmutathatják a viceiek tánclépéseit, illetve zenéjüket a Barozda együttessel közösen. A tizenhárom éve rendszeresen megtartott vicei találkozón eddig még nem sikerült egészében felmutatni azt az anyagot, ami a sajátjuk. Most azonban a Marosvásárhelyi Rádió, azaz Pávai István archívumából, ugyanakkor a Román Televízió magyar adásának és a Magyar Tudományos Akadémiának az archívumából sikerült mindezt összeállítani, így visszaadhatják a viceieknek azt az alapot, amire a továbbiakban építkezni lehet. A sokévi gyűjtő- és kutatómunka eredménye közös összefogásként jelentkezik ezekben a közelgő rendezvényekben is. Nem egysíkúak, mondhatni egynótásak lesznek a jubileumi rendezvények, hogy csak zenélnek, táncolnak és régi filmeket néznek, hisz, mint az előbbi példa is bizonyítja, a rögzített felvételek és archív anyagok hasznosulnak a jövőben. A 30 éves Erdélyi Táncház rendezvénysorozatának keretében lesznek fotó- és képzőművészeti kiállítások, amelyekről jelen pillanatban bemutató katalógus készül. A sportcsarnokban megrendezendő gálaműsor az ökumenikus imától a hajnalig tartó táncházig kínál majd változatos programot. Fellépnek az adatközlők és hivatásos együttesek, ugyanakkor archív felvételeket lehet megtekinteni olyan közéleti személyiségekkel közösen, mint Simonffy Katalin és Csáky Zoltán, akik bábáskodtak és segédkeztek a táncházmozgalom megszületésében. A táncházak ugyanis a múlt rendszerben olyan közösségkovácsoló találkozási lehetőségek voltak, amelyekről eldöntötték, hogy be kellene tiltani, de azáltal, hogy a bukaresti magyar adás vállalta a táncházak és kalákák sugárzását, azok védelmet kaptak.
A közelgő jubileumi találkozóra Erdély különböző városaiból várnak táncházasokat, sokan jelezték már részvételi szándékukat. A Barozda, Bodzafa, Ördögszekér, Regősök, Venyige veterán táncházasok, a Tarisznyás, Üsztürü és Palló középgenerációs táncházasok mellett a fiatalok is megmutatkoznak, így a Háromszék zenekar, Tüske, Sóvirág stb., de a szervezők továbbra is várják azok jelentkezését, akik táncházakban muzsikáltak és táncoltak. Ezt a célt szolgálja a internetes közös levelezőlista is: erdelyitanchaz30-subscribe@yahoogroups.com. Sok száz és ezer résztvevőre számítanak, az idei Erdélyi Táncház olyan nagyméretű rendezvény lesz, hogy a sportcsarnok biztosít teret neki, de előkészületeiben is nagyméretű. „Onnantól, hogy utánajárunk a sportcsarnok 1200 négyzetméterének balettpadlóval való leterítésének, egészen addig, hogy ki kivel fog muzsikálni, sok munkát és odafigyelést igényel a szervezés” – summázza András Mihály a rendezvényeket hetekkel megelőző előkészületeket.
Antal Ildikó
