Hargita Népe, 2007.09.27.
Az elődök kultúrája elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. (Kodály)
Mától kezdődően háromnapos muzsikálássá és táncházzá áll össze az egymást követő három, népzenei és táncházi jubileumi rendezvény Csíkszeredában. A mai Erdélyi Prímások 10. Találkozóját követően és a szombati 30 éves Erdélyi Táncház rendezvénysorát megelőzően holnap 19 órától a Barozda együttes koncertezik a Szakszervezetek Művelődési Házában a harminc évvel ezelőtt életre keltett és óriási méreteket öltött táncházmozgalomnak kezdeti periódusára emlékezve.
Napok óta zajlanak a próbák, sorra érkeznek haza a Barozda együttes tagjai. Nagy örömmel és lelkesedéssel készülnek az erdélyi táncház jubileumára, amelynek keretében illően hangsúlyos helyet kap a Csíkszeredában is harminc évvel ezelőtt, éppen a Barozda által életre keltett táncházmozgalom megünneplése. Már összeállt a koncert repertoárja, amely során az együttes tagjai is újraélték gazdag tevékenységük 1976-tól 1985–86-ig tartó fénykorát. Azt remélik, számos meghívottjukkal – így az eredeti felállásban ugyancsak pénteken fellépő Sebő együttessel is – közreműködve sikerül a koncertre érkezőket is emlékeztetni az akkori évekre. Előzetesként Simó Józseftől megkérdeztük, miért épp a széki zenével és tánccal indítottak. „A 60-as, 70-es évekbeli fiatal a népzenéről csak annyit tudhatott, amit a rádióból vagy a szülők lemezeiről, illetve a színpadról kapott, azonban érezni lehetett azok hamisságát. A széki népzenébe már az utolsó diákéveinkben belebonyolódtunk, mert megtetszett az az őszinte nyers erő és felállítás, ami a széki bandában rejlett. Korábban inkább rockot játszottunk. Pávai Pista volt az, aki engem a népzene felé fordított, bár egyetemi tanáraink is meghatározták a felfogásunkat és azt az irányt, amit később szem előtt tartottunk. A széki zene és tánc pedig az első szerelmünk lett” – emlékezik. A régizenére is hamar felfigyeltek, hisz azáltal, hogy zenész képzettséget kaptak, tudatosan kezdték felfedni az erdélyi zenei világot. E tevékenységük pedig hiánypótló volt, az akkori iskolai oktatásban a gyermekek ilyen jellegű információkat nem kaphattak. A barozdások pedig felismerték, hogy a rengeteg históriás-, párosító-, házasító- és virágének összegyűjtéséhez a régi kódexek, kottás kéziratok mellett az egyetlen hiteles forráshoz, a népzenéhez kell fordulni. „Így ahogy a népzenét tanultunk, egyszerre lettünk szerelmesei az erdélyi dalkincsnek, történelmi zenéjének, és pillanatok alatt összekötöttük a kettőt” – kapcsolja össze népzene- és régizenegyűjtői tevékenységüket. Mire az akkori hatóságok felfedezték volna, már jókora részt felgyűjtöttek és bemutattak, életre keltve a máig is tartó régizene-fesztivált. Azt akarták, hogy a népzene mint kultúrkincs kikerüljön a köztudatba. 1983-ban összeállítottak Állapotomat jelentem címmel egy újabb lemezre való anyagot, amely Moldovai Mihály deák, vándorzenész 1600-as évekből való énekeit, Balassi-verseket tartalmazott és énekeket a Kájoni-kódexből, de azt már nem adhatták ki. Jó hír, hogy újra napirendre került az anyag kérdése, terv szerint jövőben a régizene-fesztivál keretében bemutatják. Miután a hatóságok ellehetetlenítették az együttes itthoni működését és a tagok külföldre széledtek, tudatosan az erdélyi zene nemzetközi kultúraktivistáivá váltak, koncerteztek, fesztiválokon léptek fel. A táncházba torkolló holnapi jubileumi koncerten tevékenységük kezdeti éveire emlékeznek.
Antal Ildikó
A háromnapos rendezvény, melynek egyik társszervezője és támogatója Hargita Megye Tanácsa, ma az Erdélyi Prímások Találkozójával kezdődik, amelynek gálaműsorát 19 órától a Városi Művelődési Házban láthatjuk, hallhatjuk. Többek között fellép a széki Pali Marci és zenekara, a gyimesközéploki Zerkula János és Tankó Gizella, a szenterzsébeti Kóré Géza és zenekara és a Szászcsávási Zenekar. A holnapi Barozda-koncertre az együttes tagjai ezúton is meghívják az egykori táncházasokat, barátokat, akikkel együtt muzsikáltak és táncoltak, de szeretettel várnak minden népzene- és népdalkedvelőt.