Csíki Hírlap, 2007.09.21.
Nosztalgia vagy élő mozgalom?
Háromnapos rendezvénnyel ünneplik az erdélyi népzene- és táncházmozgalom jubileumi évfordulóját. A szeptember 27–29. közötti eseménysorozat a 10. Prímások Találkozójával kezdődik, ezen alkalommal a főszervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nem a zenegyűjtésre fekteti a hangsúlyt, hanem egy olyan gálaműsorra, ahová – a kilenc év tapasztalata alapján – a legjobb prímásokat hívta meg. Pénteken a táncházmozgalom egyik indítója, a Barozda együttes lép színpadra. A Csíkszeredában 1976-ban Bokor Imre, Pávai István, Simó József és Györfi Erzsébet által alapított együttes olyan jeles meghívottakkal szerepel, mint az eredeti felállásban érkező Sebő Együttes, Simonffy Katalin és Kallós Zoltán.
Szeptember 29-én, szombaton ünneplik az erdélyi táncház fennállásának 30. évfordulóját. Azért esett a választás Csíkszeredára, mert ez a város nagy szerepet töltött be a táncházmozgalomban, nemcsak a már említett Barozda együttes miatt, de 32 évvel ezelőtt a Hargita együttes is itt alakult. Szervezés szempontjából városunk mellett szólt az új sportcsarnok is, melynek játékterét egy speciális gumiszőnyeggel vonják be. Ezen ropja majd a táncot a gálaműsor keretében három táncházba járó generáció. Hogy nosztalgiaműsor lesz-e a rendezvény, vagy most is él a táncházmozgalom, az a reggelig tartó táncház keretében derül ki, melyre szeretettel várnak mindenkit, aki zenészként, táncoktatóként vagy táncosként táncházba jár, vagy járt.
Most folyik az egykori és mostani táncházasok feltérképezése is, jelenleg több mint 2000 ember szerepel az adatbázisunkban – fejtette ki a szerdai sajtótájékoztatón Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptáncegyesület elnöke.
Az esemény társszervezője a Román Televízió magyar adásának szerkesztősége, amely olyan archív felvételeket bocsát a nyilvánosság elé, amelyet a néptánc berkeiben és a médiában dolgozó szakemberek elveszettnek hittek.
„A felvételek a táncházakról és az akkori folklórmozgalomról igen értékesek, mert vannak olyan települések, melyeknek táncait csak ezek alapján tudjuk visszatanítani. Tizenkétszer szerveztük meg Vicén a szórványok néptáncfesztiválját, de nem ismertük a vicei táncokat. Ezek most előkerültek a Román Televízió magyar adásainak archívumából, így lehetőségünk nyílik arra, hogy majd egy jövőbeli fesztiválon visszaadjuk nekik a táncaikat” – indokolta a felvételek fontosságát lapunknak András Mihály, a Hargita együttes igazgatója.
Pontosan ez volt a lényege a táncházmozgalomnak, hogy amikor falvainkban kezdték elhanyagolni a táncot, kimentek a városokról, hangfelvételek és dokumentumfilmek formájában mentették a menthetőt. Emellett a városon alakuló táncházak élő formában is megőrizték a néptáncot. Mostanság megfordult a folyamat: a városokban már nem olyan kedvelt a táncház, mint régebb, de a vidék kezdi visszaszakapni táncait. Akik egykor részt vettek a táncházmozgalomban, azok tanítják vissza a vidéken élő gyereknek az elveszettnek vélt lépéseket. Egyre hangsúlyosabban jelenik meg családi ünnepek vagy falunapok alkalmával az újjáéledt népzene és néptánc.
Szőcs Lóránt