Csíki Hírlap, 2007.09.21.

Nosztalgia vagy élő mozgalom?

Háromnapos rendezvénnyel ünneplik az erdélyi népzene- és táncházmozgalom jubileumi évfordulóját. A szeptember 27–29. közötti eseménysoro­zat a 10. Prímások Találkozó­jával kezdődik, ezen alkalommal a főszervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nem a zenegyűjtésre fekteti a hangsúlyt, hanem egy olyan gálaműsorra, ahová – a kilenc év tapasztalata alapján – a legjobb prímásokat hívta meg. Pénteken a táncházmozgalom egyik indítója, a Barozda együttes lép színpadra. A Csík­szeredában 1976-ban Bokor Imre, Pávai István, Simó József és Györfi Erzsébet által alapított együttes olyan jeles meg­hívottakkal szerepel, mint az eredeti felállásban érkező Sebő Együttes, Simonffy Katalin és Kallós Zoltán.
     Szeptember 29-én, szomba­ton ünneplik az erdélyi tán­c­ház fennállásának 30. évfordu­lóját. Azért esett a választás Csík­­sze­redára, mert ez a város nagy szerepet töltött be a táncházmozgalomban, nem­csak a már említett Barozda együttes miatt, de 32 évvel ezelőtt a Har­gita együttes is itt alakult. Szervezés szempont­jából városunk mellett szólt az új sport­csarnok is, melynek játékterét egy speciális gumiszőnyeggel vonják be. Ezen ropja majd a táncot a gálaműsor keretében három táncházba járó generáció. Hogy nosztalgiaműsor lesz-e a rendezvény, vagy most is él a táncházmozgalom, az a reggelig tartó táncház kere­tében derül ki, melyre szere­tettel várnak mindenkit, aki zenészként, táncoktatóként vagy táncosként táncházba jár, vagy járt.
     Most folyik az egykori és mostani táncházasok feltér­képezése is, jelenleg több mint 2000 ember szerepel az adatbázisunkban – fejtette ki a szerdai sajtótájékoztatón Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptáncegyesület elnöke.
     Az esemény társszervezője a Román Televízió magyar adá­sának szerkesztősége, amely olyan archív felvételeket bo­csát a nyilvánosság elé, amelyet a néptánc berkeiben és a médiában dolgozó szakemberek elveszettnek hittek.
     „A felvételek a táncházakról és az akkori folklórmozgalomról igen értékesek, mert vannak olyan települések, melyek­nek táncait csak ezek alapján tudjuk visszatanítani. Tizen­kétszer szerveztük meg Vicén a szórványok néptáncfesztiválját, de nem ismertük a vicei táncokat. Ezek most elő­kerültek a Román Televízió magyar adásainak archívumá­ból, így lehetőségünk nyílik arra, hogy majd egy jövőbeli fesztiválon visszaadjuk nekik a táncaikat” – indokolta a fel­vételek fontosságát lapunk­nak András Mihály, a Hargita e­gyüt­tes igazgatója.
     Pontosan ez volt a lényege a táncházmozgalomnak, hogy amikor falvainkban kezdték elhanyagolni a táncot, kimen­tek a városokról, hang­felvé­te­lek és dokumentumfilmek formájában mentették a ment­hetőt. Emellett a városon ala­kuló táncházak élő formában is megőrizték a néptáncot. Mostanság megfordult a folyamat: a városokban már nem olyan kedvelt a táncház, mint régebb, de a vidék kezdi vissza­szakapni táncait. Akik egykor részt vettek a táncházmozgalomban, azok tanítják vissza a vidéken élő gyereknek az elveszettnek vélt lépéseket. Egyre hangsúlyosabban jele­nik meg családi ünnepek vagy falunapok alkalmával az újjáéledt népzene és néptánc.

Szőcs Lóránt