1987

  • Október 17. A Barozda koncertezik a Göteborg-i magyarok ünnepségén. A Sédországi Magyarok Országos Híradója írja az eseményről: „A műsor igazi meglepetése azonban a „Barozda” együttes volt: félórás szereplésük során a régi magyar zene és dalkincs olyan zuhatagával kápráztatták el az ünnepség résztvevőit, amilyenre 31 év alatt még nem volt példa svédországi életünkben. A közönség tombolva követelte az űjrázásokat. A többi svédországi magyar egyesületek figyelmébe: a „Barozda” megjelenésével végre van egy olyan népzene- és dalmüvész együttesünk,amely legalábbis egyenrangú a hazai adózók pénzén itt-ott hozzánk kiutazó hivatásosakkal. Igyekezzék mindenki időben lekötni őket műsorába, mert ha megindul értük a versenyfutás, akkor már nehezebb lesz.”
  • A Barozda kísérőzenekarként lép fel Mandel Robert budapesti tekerőlantművész
    stockholmi koncertjén.

1988

  • Július 31. A svédországi Barozda a Jászberényi Táncháztáborban az erdélyi menekültek megsegítésére adott rendezvényen lép föl, majd Ausztriában, a Felső-Őrségben táncháztáborban muzsikálnak, a Felvidékről Ausztriába áttelepült Katona István meghívására. Utána Bernben (Svájc) koncerteznek, végül Csorja Viola meghívására a kastli (Németország) magyar gimnázium tanulóinak játszanak.
  • November 10. A marosvásárhelyi egyetemi diákotthonok vezetékes rádiójában ismeretterjesztő népzenei sorozat indul Pávai István szerkesztésében, amelynek keretében 1989 nyaráig, 13 műsor kerül sugárzásra. Köztük szerepelnek a már emigrált Barozda felvételei is.

1989

  • A Barozda műsort készít a stockholmi rádió stúdiójában, illetve föllép a Kék Teremben, a Nobel-díj kiosztásának helyszínén.
  • Május 08. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Communitas diákkörén, a
    tagok a néptánccal ismerkedtek. Zenélt Pávai István, Kostyák Botond és Sinkó András, legényest táncolt Könczei Árpád és Fazekas János.
  • Ismét a Jászberényi Táncháztáborban muzsikál a svédországi Barozda. Ugyanitt kerül kiadásra
    Péterbence Anikó Táncok és táncos szokások Csíkszentdomokoson című kötete, amelynek anyaga a szerző és Papp Imre több éves helyszíni kutatásaira támaszkodik, amelyet Bokor Imre és Simó József támogatásával végeztek. A kötetben több Bokor Imre gyűjtötte csíki és gyergyói hangszeres dallam kerül közreadásra.
  • A következő évi, csíkszeredában megjelenő Hargita Kalendáriumhoz Pávai Istvánnal készített interjút a cenzúra kitiltja (a cikkben a táncházmozgalomról esik szó). Az interjú a
    rendszerváltás után jelenik meg.

1990

  • A népzenei évzáró hangversenyének meghívottjaiként lépnek fel a svédországi Falunban, iskola-turnén játszanak a svéd diákságnak, a stockholmi Zenei Múzeumban koncerteznek a Kárpát táncegyüttessel.
  • A Barozda (és a Kájoni együttes) egész történetét átfogó összefoglalás jelent meg egy magyarországi lapban.((Bankó András: A Barozda és az eke. Ötlet, 1990.01.4.)) Mivel Erdélyben ismét szabad írni a témáról, több emlékező, nosztalgiázó, az első Régizene Fesztivál tízéves évfordulóját emlegető cikk jelenik meg a különböző lapokban.((Pl.: Oláh István: Régizene – vasban. Romániai Magyar Szó, 1990. február 27.))
  • Négy év szünet után, 1990. június 7–9. között megrendezték újra a Csíkszeredai Régizene Fesztivált. A rendezvényen Pávai István a a rendszerváltás után újraindult Marosvásárhelyi Rádió
    szerkesztőjeként volt jelen. Ezután régizenei sorozatot indított Évszázadok muzsikája címmel
    Marosvásárhelyi Rádióban.
  • Július 06. Magyar vonatkozású erdélyi régizene (Barozda).
  • Augusztus 24. 6 magyar tánc Daniel Speer Musikalisch-Türkischer Eulen-Spiegel című 17. századi művéből (Kájoni együttes).
  • Szeptember 07. Négy Balassi dal a Kájoni együttes előadásában.

1992

  • Rekord év, összesen 152 fellépéssel.
  • Július 12–14. A svédországi Ekdungens nemzetközi folklórfesztiválon szerepel a Barozda.
  • Július 15–18. között a faluni Nemzetközi Népzenei Fesztivál meghívottjai. A koncerteken az 1990
    óta Németországban élő Györfi Erzsébet is föllép.

1993

  • Fellépés a németországi Kultur im Pattling rendezvényen.
  • Budapesten megjelenik Pávai István Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje című kötete, amelynek példatára több, a Barozda tagok által közösen gyűjtött dallamot is tartalmaz.((A magyarságkutatás könyvtára sorozatban kiadta a Teleki László Alapítvány. Sorozatszerkesztő Diószegi László és Fejős Zoltán.))

1994-1996

  • Az együttes tevékenysége szünetel.

1997-2001

  • Turnék, iskolai koncertek, rádióműsorok, különféle fellépések.
  • 1999. május 01. Budapesten, magánkörben (Kelemen László születésnapi partiján) újra együtt muzsikálnak a Barozda alapítótagok, majd mindannyian közreműködnek Panek Kati egyéni CD-jén. ((A „Panek Katié”. Erdélyi magyar népzene. Fonó Records FA-070-2. Budapest, 1999.))
  • Jánosi András meghívására az esztergomi Szent István Napokon lépnek föl.
  • 11 év után először hazai színpadon, Kolozsváron, a 20 éves erdélyi táncházmozgalom jubileumi
    koncertjén lép fel a Barozda, a mindenkori tagok együttes szereplésével. A kétnapos rendezvénysorozat a Monostor úti táncházban kezdődik, A Brassai Sámuel Líceumban folytatódik kerekasztal-beszélgetéssel, s az ezt követő gálaműsorra pedig a Magyar Állami Színház és Opera előadótermében kerül sor. Záróakkordként a Béke téri Diákház sporttermében hajnalig tartó nosztalgia-táncházat tartanak.
  • A zenekar tagjai közreműködnek Papp István „Gázsa” egyéni CD-jének felvételein, a budapesti
    Fonó Records stúdiójában. ((Gázsa. Erdélyi népzene. Szerkesztette Papp István Gázsa, Kelemen
    László. ABT 004, Budapest, 1998.))