Emlékek a harmincéves Csíkszeredai Régizene Fesztivál kezdeteiről
Erdélyi Vontakozású Régizene A 16-18. századból

CD

Megjelenés éve: 2010

Barozda – Széllel Tündökleni - Emlékek A Harmincéves Csíkszeredai Régizene  Fesztivál Kezdeteiről (Erdélyi Vontakozású Régizene A XVI-XVIII. Századból)  (2010, CD) - Discogs

Az albumban található CD-lemezünk története szorosan kapcsolódik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál rendszerváltás előtti időszakához. A Barozda, mint ismeretes, már 1979-ben fellépett ama első, emlékezetes koncerten, melyet Kájoni János emlékére a Mikó-vár udvarán a Csíkszeredai megyei múzeum szervezett, s amely végülk 1980-ban útjára indította a Csíkszeredai Régizene Fesztivált. (A barozdás Pávai istván és Simó József mindvégig zenei szerkesztői, illetve rendezői voltak a fesztiválnak.) A Barozda és tagjai által alapított Kájoni együttes évről évre egyre több új műsorral jelentkezett, egészen 1986-ig, amikor a rendezvényt egy bukaresti rendelkezéssel betiltották.

A lemezen található anyag annak a munkának az eredménye, amelyet a Barozda és társai a fesztiválokra készülődve kifejtettek azzal a céllal, hogy a magyar történelmi zenét, annak is elsősorban erdélyi vonatkozású, felkutatható, rekonstruálható részét színpadra vigyék, minél szélesebb körben megismertessék, népszerűsítsék. A lemez annak a Kodály Zoltán megfogalmazta felfogásnak a hordozója, melyet a Barozda magáévá tett és amely mind népzenei, mind régizenei tevékenységét meghatározta:

“Mi azt mondjuk a népnek: amit tudsz, nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lelke igaz kifejezése. Olyan érték, hogy mi, a műveltek is, tőled tanuljuk el, mert mi már elfeledtük idegen szellemi javak utáni kalandozásainkban. Becsüld meg, erősödj meg benne, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz.” (Kodály Zoltán: Zenei köznevelés, 1945)

És mintha nekünk íródott volna az alábbi Kodály-ajánlás is:

“Régi kéziratos dallamaink egy része… fennmaradt a nép közt, szinte napjainkig. Ha ezek élő hangzásával fülünkben közeledünk a kéziratokhoz, lassan megnyílik titkos értelmük, és ha maradnak is homályos pontok: a ma már nem ismert dallamok valószínűbb alakját is inkább ki tudjuk következtetni. Természetesen bele kell vonnunk az összehasonlításba az egész élő és írott hagyomány anyagát, az egyházit is. ” (Kodály Zoltán: Néprajz- és zenetörténet, 1933)

Mi éppen ezt tettük, amennyire csak tehettük. Ebben a szellemben közeledtünk a zenetörténetünk századaihoz, énekmondók, vándormuzsikusok, históriások zenéjéhez, virágénekekhez, a Kájoni-kódex népies dallamaihoz, a kuruckor dalaihoz, vagy a régmúlt századok tánczenéjéhez. Úgy gondoltunk, hogy gyakorlatunkban akkor járunk a helyes úton, ha arra a népi emlékezetre támaszkodunk, amely képes volt dallamokat akár egy fél évezreden keresztük is megőrizni.

Közben “felfedeztük” és műsorunkra tűztük Balassi Bálint énekeit is, ezáltal kerekedett ki az a műsorkoncepció, melynek lényege a 16-18. századi erdélyi vonatkozású magyar régizene megismertetése, népszerűsítése volt. Mivel a romániai magyar nyelvű zenei oktatás a diktatúra évei alatt nem adhatott teret ilyen jellegű ismeretek elsajátítására, a műsor hézagpótló szerepet is betöltött. A Barozda-Kájoni régizenélésének a legrangosabb fóruma a régizene fesztivál volt, ugyanakkor fontosnak tartottuk, hogy az anyagot szélesebb körben is terjesszük. Az 1980-as évek elején még sikerült több erdélyi városba eljutnunk, játszottunk előadótermekben, iskolákban és templomokban (Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Sepsiszentgyörgy, Dés, Kézdivásárhely, Szászrégen, Marosvásárhely, Kolozsvár).

1984-ben esélyünk támadt egy lemez kiadására, amennyiben kész anyaggal jelentkezünk. Régi ismerősünket, a marosvásárhelyi rádió ismert zenei szerkesztőjét, Borbély Zoltánt kértük meg, segítsen a felvételek elkészítésében. 1984 márciusában szalagra került a régizene fesztiválokon bemutatott műsoraiból mindaz, amit akkor fontosanak tartottunk a régizenében, régizenével elmondani. Címét Moldovai Mihály énekének kezdősora adta: “Állapotomat jelentem…” Tervek szerint 1985-ben kellett volna megjelennie, ahogyan arról Horváth Mihály barátunk be is számolt az Ifjúmunkásban. Sajnos, a Barozda népszerűségének növekvésével arányosan nőtt a román belügyi szervez érdeklődése irántunk. Így nem is ért igazán, mikor üzenet érkezett, hogy tervezett lemezünk történelmi tartalma miatt szükségünk lesz a Romániai Zeneszerzők Szövetségének jóváhagyására, ezért vigyük el az anyagot Bukarestbe.. 1984 őszén fogadott a szövetség elnöke, kéréseinek zöme kájoni származása, szerepe, nevének helyes módja körül forgott, majd kb. 20 perces faggatózás után elbocsájtottak. Választ később kaptunk, szintén üzenet formájában: “Az anyag nem alkalmas kiadásra.”

1985-ben, egy bukaresti bizottság a Barozda tevékenységét vizsgálta, s a rendszerváltás előtti utolsó régizene fesztiválon a Barozda már nem is szerepelt önállóan, minden tervezett műsorát Bukarestben kellett engedélyeztetni, ami gyakorlatilag megbénította tevékenységét.

1986 tavaszán, a már kiplakátolt hetedik csíkszeredai Régizene Fesztivált a rendezvény kezdete előtt két nappal, Bukarestből érkezett rendelkezéssel betiltották.

Lemezünk 25 évet várt arra, hogy megjelenhessen.

Itt mondunk köszönetet mindazoknak, akik egykor vagy most, együtt zenéltek, dolgoztak velünk, vagy más formában segítettek bennünket a munkánkban. (…)

Simó József

Eskiltuna, 2010. május 25.

I. Vándormuzsikus, Históriás Ének, Széphistória

1             Állapatomat Jelentem (1587) – Moldovai Mihály

            Seregek Közt Kik Vattok Hadnagyok (1554) – Tinódi Lantos Sebestyén

3             A Tündérországról Bőséggel Olvastam (XVI Sz.) – Gergei Albert

II. Balassi Bálint Énekei (1553-1494)        

4             Siralmas Nekem – Balassi Bálint

5             Széllel Tündökleni – Balassi Bálint

6             Ó Nagy Kerek Kék Ég – Balassi Bálint

7             Szabadsága Vagyon – Balassi Bálint

8             Vitézek, Mi Lehet – Balassi Bálint

III. Kódex, Kottás Kézirat, Népi Emlékezet           

9             A Búzamezőben (1912) – Kodály Zoltán

10           Egy Asszonynak Vala (1903) – Vikár Béla

11           Táncdallamok A Barkóczy-féle Kottás Kéziratból (1761)

12           Kelj Fel, Ki Valál (1608 Után) – Fanchali Jób

13           Igaz Messias (1634-1671) – Kájoni János

14           Táncdallamok A Kájoni-Kódexból (1634-1671) – Kájoni János

15           Áll Elöttem Egy Virágszál (XVII. Sz. Vége)

16           Magjar Tántz A Sepsiszentgyörgi Kottás Kéziratból (1757)

IV. Kuruckor Dalaiból      Kuruc Dalok A Szászcsávasi Népi Hagyományban             

17a         Nagymajtényi Síkon – Szabó Csaba

17b        Török Bársony Süvegem – Szabó Csaba

18           Nosza Hajdú (Erdélyi Hajdútánc, XVII. Sz.) – Szentsei György

19           Őszi Harmat Után (Bujdosó Ének, XVI. Sz. Vége)

V. Egy Dallam Vándorútja           

20           Hungaricus Az Apponyi Kéziratból (1730)

21           Quam Beata (1736) – Kácsor Keresztély

22           Meghót, Meghót A Cigányok Vajdája (Tréfás Cigánysirató) – Kodály Zoltán

23           Hangszeres Változat – Barozda