Barozda – Archív felvételek 1977-1980

CD

Barozda együttes:
Györfi Erzsébet – ének
Bokor Imre – hegedű
Pávai István – kontra
Simó József – bőgő, gardon

Közreműködik:
Csíki Melinda – bőgő (4, 5, 6)
Szabó Györgyi – ének (10, 11)

A Barozda együttes 1976 őszén alakult Csíkszeredában. Pávai István és Simó József, akik már zeneakadémista korukban foglalkoztak népzenegyűjtéssel, tanulmányaik befejeztével Csíkszeredába kerültek. Itt találkoztak a hegedülni is tudó csellista Bokor Imrével, majd Györfi Erzsébettel, aki az együttes énekese lett.
A négy zenész Erdélyben az elsők között fordult a népi kultúra hiteles forrásához, az erdélyi falvakban megőrzött ének-, zene-, és tánchagyományhoz, azzal a céllal, hogy azt a lehető leghitelesebb formában megtanulják, majd közvetítsék, népszerűsítsék Erdély-szerté a városi fiatalság körében. 1977-ben ők indították az első székelyföldi városi táncházat Csíkszeredában, majd segédkeztek több székelyföldi táncház létrejöttében is.
Műsoraikkal gyakran járták Erdély városait, falvait, rádió- és lemezfelvételeket készítettek, valamint a nagy sikerű Kaláka című tévéműsorok gyakori szereplői voltak. A valódi népzene és néptánc megismertetése, népszerűsítése mellett az erdélyi régizene feltárása és előadása is céljaik közé tartozott. Az akkori iskolai oktatatás mellőzte az erdélyi magyar zenei múlt megismertetését, ezért ilyen irányú tevékenységük fontos hézagpótló szerepet töltött be. A Barozda együttes a nagysikerű Csíkszeredai Régizene Fesztivál egyik kezdeményezője, szervezője és szerkesztője volt, a rendezvénysorozat 1986-ban történt betiltásáig.
Tevékenységük jellege, népszerűségük a korabeli hatóság nemtetszését váltotta ki. Műsoraikat cenzúrázták, majd 1986 folyamán az együttes tevékenységét betiltották.
Az első csíkszeredai táncház indulásának harmincadik évfordulóján ez a hanglemez a Barozda együttes alapítás utáni korszakának állít emléket, olyan archív felvételekkel, amelyek az első években készültek. Akkoriban csupán néhány táncház-zenekar létezett Erdélyben, viszont pontosan a Kaláka műsoroknak és a táncháztalálkozóknak köszönhetően, ez az akkoriban városon új szórakozási forma egyre inkább terjed. Sok korabeli táncházban hangfelvételekkel pótolták a zenészhiányt. Ezért készített a Barozda akkoriban számos olyan felvételt, amelyen egy-egy vidék hagyományos táncrendje szólalt meg.
Az akkori erdélyi táncházak közös kedvelt táncrendje a széki volt. Ezt mindenhol ismerték, kezdetben elsőként mindig ezt tanították. Ferenczi Márton „Zsuki” bandája, s a székiek által a későbbi zenészek közül játékstílusban utódjának tekintett Dobos Károly játékmódját, hangzásvilágát próbálta visszaadni ezekkel a felvételekkel a Barozda.
Később a városi táncházakban kialakult az igény az úgynevezett helyi táncokra is. Ennek kielégítésére kerültek be a felcsíki és a gyimesi táncok a csíkszeredai táncházba, s így a Barozda repertoárjába is. A felcsíki zenét Duduj Lajos csíkszentdomokosi prímás zenekara nyomán, a gyimesit Zerkula János játéka alapján tanulta meg a Barozda. Utóbbi egyben Bokor Imre gyerekkori hegedűtanára volt.
Az itt megszólaló hangfelvételek a technika akkori színvonalán készültek, zeneileg az akkori csíkszeredai táncházak hangulatát idézik.
Mindenkinek szeretettel ajánljuk.

1. Sűrű és ritka tempó
2. Magyar
3. Lassú és csárdás
4. Verbunk
5. Lassú csárdás
6. Sebes csárdás
7. Féloláhos és verbunk
8. Kettős (jártató és sirülő)
9. Lassú és sebes magyaros
10. Magyar
11. Lassú és csárdás