A Barozda együttes honlapja

Új Magyar Szó, 2010.05.07.

Zsehránszky István

A régizene sűrűjében

Beszélgetés Péter Boglárka csíkszeredai művelődésszervezővel,
a régizene-fesztivál koordinátorával


Interjúalanyunk, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa, évek óta a Csíkszeredai Régizene-Fesztivál szervezési ügyeit koordinálja. A rendezvény idén lesz harmincéves. Arról érdeklődtünk beszélgetőtársunktól: tartalmát és szereplőit tekintve miben különbözik az idei fesztivál a régebbi kiadásoktól.


Hogyan válik sajátossá a mostani fesztivál?

– Jubileumi rendezvényekkel. Olyan retrospektív, visszatekintő eseményekkel, mint például a Barozda együttes koncertje – hiszen 1980-ban az együttes tagjai a Kájoni Consorttal együtt indították el a fesztivált. Ugyanakkor retrospektív kiállítást tervezünk azokból az emléktárgyakból, fényképekből, plakátokból, amelyeket a fesztivál történetéről gyűjtenek össze a kollégáim.

Kerekasztal-beszélgetést tartunk a Csíkszeredai Régizene-Fesztivál kezdeteiről, amelyet a Barozda együttes tagjai, Simó József és Pávai István fognak moderálni. Jubileumi kiadványunk CD-mellékletet tartalmaz, a Barozda együttes 1983-as felvételét, amelynek akkori megjelenését a hatóságok betiltották.

Története során nagyszerű koncertek voltak ezen a fesztiválon, és többről felvétel van. Nem lehetne ezeket DVD-n vagy valamilyen más formában szintén a közönség elé tárni?

– Az RTV Magyar Adása szerkesztőségének a nyolcvanas években nagy szerepe volt a fesztivál szervezésében, a régizene mediatizálásában. Több órányi felvétel birtokában vannak, és tárgyalásokat folytatunk arról, hogy ezek a felvételek hivatalos úton az archívumunkba kerüljenek, s hogy azokat a közönségnek is levetítsük.

A fesztiválnak volt olyan kiadása, amelynek keretében egy kiállításon régi, felújított hangszereket láthattunk. Ki lehetne állítani a nagy művészeknek a hangszereiből is néhányat, akik a fesztiválon szerepeltek.

– Több ilyen javaslatot kaptunk. Régi hangszerek megismertetésére kiváló keretet biztosítanak a nyári egyetem mesterkurzusai és a nyílt előadások. Az idén, külön eseményként nem lesz lehetőség ilyen kiállításra, mert rendkívül sűrű a program. Felújítottuk azt a szokást, hogy négy napot tartson a fesztivál, ahogyan a ’80-as és ’90-es években volt. A fesztivál július 8-án kezdődik, 11-én fejeződik be, a Régizenei Nyári Egyetem azonban már július 5-én indul.

Operaelőadás, színdarab és táncszínházi előadás is volt a korábbi fesztiválok keretében...

– Az idén a tánc inkább a tánckurzuson lesz jelen, a kurzus végzettjeinek gálaműsorán és az esti táncházakban.

Kik a mostani, jubileumi rendezvény kiemelkedő szereplői?

– Kiemelt eseménye lesz a fesztiválnak, a jubileumi rendezvények mellett, egy olyan koncert, amelyet több év óta tervezünk: Európa egyik legkiemelkedőbb együttesét tudtuk meghívni az idén, az osztrák Unicornt, amelynek vezetője Michael Posch. Koncertjük országos prömier lesz, eddig még nem szerepeltek Romániában. És örömmel mondhatom: akár mindenkit kiemelhetnék.

Csütörtökön, július 8-án lép fel az Unicorn együttes, péntek a barokk zene napja, ekkor lép fel a németországi és a hollandiai Barocco Locco együttes, ők jártak már korábban is Romániában.

És megint lesz csíkszeredai saját produkció is, egy barokk hangverseny.

– Igen, Filip Ignácnak, a fesztivál művészeti tanácsosának a kezdeményezésére. Ő azt javasolta: gyűjtsük össze a barokk hangszerrel rendelkező hazai zenészeket, és jöjjön létre egy fesztiválzenekar kizárólag a barokk hangszeres muzsikusokból. Ezt, miként az előző években a Csíki Kamarazenekar koncertjét, Ulrike Titze drezdai barokkhegedűs vezeti. A zenekart egyrészt a Csíki Kamarazenekar tagjai alkotják, másrészt bukaresti, brassói, kolozsvári, temesvári zenészek.

És az orgonisták? A régizene-fesztivál alkalmával mindig csodálatos orgonakoncert volt Csíksomlyón.

– Mivel most csak egy vasárnap van a fesztivál idején, orgonakoncertet nem tervezünk. Viszont vasárnap lépnek fel Györfi Erzsébet és Elekes Emőke, szintén a ’80-as évek fesztiváljainak szereplői, akik a Kájoni-kódexból dolgoztak fel és adnak elő dalokat.

No, és az ünnep az ünnepben!...

– Idén tölti be a hatvan évet Kobzos Kiss Tamás, a fesztivál szeretett, állandó szereplője, és ebből az alkalomból azokkal fog fellépni, akikkel az elmúlt években együtt muzsikált, együtt dolgozott...

Közöttük egy török művésszel is...

– Erdal Salikogluval és a Musica Historica tagjaival. Jubileumi seregszemlét tartunk a csikszeredai régizene-fesztiválok szereplőivel: jelen lesz a Collegium, a Flauto Dolce, a Kájoni Consort, a Lyceum Consort és a Codex. Vasárnap este a záró esemény a Barozda együttes koncertje, amely egyben lemezbemutató is.

Tavaly ilyenkor még nagy zavar volt az anyagiakat illetően, és meg kellett kérni a vendégek közül néhányat, vonja vissza a benevezést. Idén vannak-e ilyen problémák?

– Igazából tavaly csak egy meghívást kellett visszamondanunk. Az idén ugyancsak későre lettek kiírva a pályázatok, de reméljük, hogy A és B tervekkel dolgozva nem kell a nagy projektekről lemondanunk.

A bizonytalanság fennáll minden évben, ugyanis már ősszel meg kell hívni a neves külföldi zenekarokat, különben nem jöhetnek, nem vállalhatják az itteni szereplést, nálunk a pályázatokat viszont a következő év elején írják ki, és valamikor tavasz végén hirdetnek eredményt. A pályázatokat leadtuk, nyertünk is, és elindítottunk szponzor-kéréseket is, úgyhogy reméljük, összeáll a költségvetés.

Igen, hazai viszonylatban a bizonytalanságot be kell számítani, sőt, el is kell tekinteni tőle, másképpen a szervező maga is elbizonytalanodik. De a csíkszeredai fesztivál szervezői, hála Istennek, nem bizonytalankodnak. Sőt, kezdeményezőkészségben sincs hiány náluk. Tanúság erre az archiválási akció – ez is újdonság a javából.

– A Hargita Megyei Kulturális Központ kutatóirodájában zajlik az archiválási munka. A fesztivál összes eddigi kiadásáról emléktárgyakat, fényképeket, levéltári dokumentumokat és újságcikkeket gyűjtenek össze, és digitalizálják. Számítógépes adatbázist hoznak létre a dokumentumokból. Így az adatok hozzáférhetőek lesznek, nálunk kutathatóvá válik a fesztivál története. És nyilván a retrospektív kiállítás szempontjából is hasznos ez az anyag.

Az archiválás során előkerülnek a hivatalos iratok. Ezekből kiderül-e, hogy a múlt rendszer 1986-ban miért tiltotta be a fesztivált?

– Azok a dokumentumok, amelyeket a szociológus kolléganők megvizsgáltak a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség archívumában, nem árulnak el semmit erről.

Milyen lesz az idén a Csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetem?

– Kilenc mesterkurzust tervezünk, és lesznek újdonságok is. A barokk hegedű, Ulrike Titze mesterkurzusa idén is lesz, ahogy már két éve a barokk oboa mesterkurzus Guido Titzével és a csembaló-kurzus is Erich Türkkel. Reneszánsz és barokk tánc Kovács Gáborral, furulya és fuvola Széplaki Zoltánnal.

Éneket tart Andrejszki Judit, a magyarországi Musica Profana együttes tagja, lant- és gitárkurzust Kónya István, viola da gambát Ilse L. Herbert oktat. Kasza Roland, a Musica Historica együttes tagja ütőhangszeres kamarakurzust tart, belefoglalva zenei játékokat, rögtönzést, szólamszerkesztést.

Ezúttal is gondolnak a gyermekekre?

– Szombaton délelőtt lesz a „gyermeknap”. Koncertezni fog a farkaslaki Schola Cantorum gyermekegyüttes, vezetője Major Magda, és az idén is várjuk a kolozsvári Dargason együttest, ez egy gyermekvédelmi intézményben működik, ahol egy csoport gyermek reneszánsz táncokat tanulhat.

Nagyon illenék a régizene-fesztiválhoz például egy iskoladrámának az előadása. Nem tudnák rávenni a színházat?

– Erre a következő években sor kerül.


Péter Boglárka (1980, Csíkmadaras)

Művelődésszervező, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa, a Csíkszeredai Régizene-Fesztivál programfelelőse. Magyar–német szakon végzett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszéken, ugyanott szerzett magiszteri diplomát. 2007 óta dolgozik a Csíkszeredai Régizene-Fesztivál szervezésén.

 

Péter Boglárka

Fotó: Ádám Gyula