A Barozda együttes honlapja

Magyar Hírlap, 2007.09.27.

Csíkszeredában találkoznak a hét végén a táncházasok

Nagyszabású táncháztalálkozó színhelye lesz a hét végén Csíkszereda. A székelyföldi városban az erdélyi táncházmozgalom elmúlt harminc évét ünnepelik. 


     Kettős évfordulós ünnepi megemlékezés kezdődik holnaptól Csíkszeredában, ahol a harminc éve alakult városi táncházat, illetve az ugyanennyi idős erdélyi táncházmozgalmat ünnepli a hargitai megyeszékhely. A csíkszeredaiak és az innen a világ távoli tájaira elszármazottak lázasan készülnek a kétnapos eseményre. A találkozóra létrehozott levelezőlistára naponta százas nagyságrendben érkeznek az üzenetek: rengeteg érdeklődő jelzi a részvételét, és szinte már nincs olyan csíkszeredai család, amelyik ne várna vendéget a hétvégére.

     A csíkszeredai táncház kezdeményezője és megvalósítója, a Barozda együttes holnap este hét órakor a Szakszervezetek Művelődési Házában koncerttel ünnepli az évfordulót. A zenekar meghívottjaként lép fel a Sebő Együttes és több neves hagyományőrző, például András Mihály, Könczei Árpád, Ádám Gyula, Papp Imre, Boér Károly, Péterbencze Anikó, Harai László, Plugor Judit, Hajdú Zoltán, Simó Csongor, Elekes Emőke, Szalay Zoltán, Kajcsa József, Toró Lajos, Kostyák Alpár. Az előadást táncház követi.
     A csíkszeredai Sportcsarnokban szombaton rendezik meg a Harmincéves az erdélyi táncház című programot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a Romániai Magyar Néptánc Egyesület részvételével. Az ünnepségen az egyes tájegységek hagyományőrző táncosai mellett részt vesznek a rangos táncházak zenekarai és táncművészei.

     A Barozda együttes 1976 őszén alakult Csíkszeredában. A négy zenész, Pávai István, Simó József, Bokor Imre és Győrfi Erzsébet Erdélyben az elsők között fordult a népi kultúra hiteles forrásaihoz, az erdélyi falvakban megőrzött ének-, zene- és tánchagyományhoz, és népszerűsíteni kezdték ezt a kultúrát. 1977-ben ők indították az első székelyföldi városi táncházat Csíkszeredában, majd segítettek több székelyföldi táncház indításában is. Erdélyben az elsőként – 1977-ben – Kolozsváron megalakult táncház után minden nagyobb városban gyülekezni kezdtek a népzenét és néptáncot kedvelő fiatalok. Később a Securitate érdeklődését is felkeltették a táncházak, és bár betiltottak néhányat, a mozgalom mégis túlélte a kommunista rendszert. 

Kristály Lehel