A Barozda együttes honlapja

Transindex, 2010. július 13.

NEM KÖZÉPKORI PARÁDÉ
Régizene Fesztivál: a közönség a titkuk

 

Szinte végig teltházzal zajlott a csíkszeredai Régizene Fesztivál, amelyet idén 30. éve szerveztek meg.

 

A Barozda zenekar által kezdeményezett rendezvényt a hétvégén szervezték meg, keretében többek között a zenekar betiltott anyagaiból kiadott lemezének bemutatója is szerepelt. A három évtizedes fesztivál sikerének titkairól Péter Boglárka főszervezőt kérdeztük. 

- Körülbelül hányan fordultak meg idén a fesztiválon? 

Péter Boglárka: Szinte minden koncerten teltház volt, fokozottan nagyobb volt az érdeklődés a rendezvények iránt, mint az előző években – összesítve az egyes koncerteken, eseményeken kb. 4000 személy vett részt. Úgy vettük észre, hogy megnőtt azoknak a száma, akik kimondottan a fesztiválra érkeznek, szerte az országból vagy akár a határokon túlról is. 

- Honnan indult és hova érkezett ez a fesztivál harminc év alatt? 

- Azok a szakmai célok, amelyekkel 1980-ban szervezték meg az első fesztivált – hogy a középkori, reneszánsz és barokk kori magyar, illetve európai zenei örökség értékeit tárja fel és tegye ismertté – ma is érvényesek a csíkszeredai fesztiválra, mindamellett, hogy a társadalmi változások alakítottak a fesztivál jellegén. 

A 80-as években a fesztivál műhelyévé vált annak a régizene-mozgalomnak, amely Erdély-szerte virágzott, és a hazai régizenészek fóruma, találkozóhelye lett, ezt a szerepét manapság is visszaigazolják a zenészek. Jelenleg a csíkszeredai a legrangosabb és a leggazdagabb az országban a régizene területén szervezett események közül, a leghosszabb múltra tekint vissza. 


 

A Barozda együttes 
Fotó: Ádám Gyula
 

A rendszerváltás utáni újraindítása óta egyre inkább bele tudott kapcsolódni a nemzetközi régizenei életbe, az elmúlt években a legkiválóbb európai régizenészeket és együtteseket léptetve színre (pl. idén az Unicorn együttest, vagy 2009-2008-ban a Hortus Musicust, az Ensemble Renaissancet, a Clemencic Consortot és René Clemencicet, Ulrike Titzet, Mary Collinsot stb.). 2008 óta fesztiválunk az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA) tagja és programja kiegészült a műfaj oktatásával is, a Régizenei Nyári Egyetem keretén belüli előadásokkal és mesterkurzusokkal. 

Itt hangsúlyoznám, hogy idén egy olyan országos szinten egyedi projektet is elindítottunk, Barokk Fesztiválzenekar néven, amely összefogta azokat a hazai zenészeket, akik kimondottan barokk hangszeres muzsikussá képezték magukat, barokk hangszereken játszanak. Szándékunk szerint ez nem egyedi alkalom volt. 

A zenekar csíkszeredai (a Csíki Kamarazenekar tagjaiból), bukaresti, temesvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi zenészekből, illetve olyan fiatalokból alakult, akik innen származnak, de Európa legkiemelkedőbb régizenei intézményeiben tanulnak vagy dolgoznak. Munkájuk zenei irányítója Ulrike Titze drezdai barokk hegedűs volt. 

- Milyen jelentőséggel bír a Barozda együttes betiltott anyagokból kiadott lemeze? 

- A jubileum alkalmából a fesztivált szervező Hargita Megyei Kulturális Központ egy emlékkiadványt jelentetett meg (Széllel tündökleni. Emlékek a harmincéves Csíkszeredai Régizene Fesztivál kezdeteiről címmel), ennek melléklete a fesztivált hajdan megalapozó Barozda együttes betiltott lemeze. A lemezfelvétel 1984-ben készült, 85-ben kellett volna megjelennie, de ahogy a Barozda-tagok elbeszélik, történelmi tartalma miatt ezt leállították a hatóságok. 

 


Betiltott felvételeik megjelenésével 25 éves terv teljesedett be 
Fotó: Ádám Gyula

 

A lemez eredeti célja az volt, hogy szélesebb körben is terjessze a Barozdának azt a tevékenységét, amelyet a fesztiválokon is megvalósított, hogy a magyar és az erdélyi vonatkozású történelmi zenét népszerűsíti. Ugyanakkor a lemez anyaga hézagpotló lett volna a zenei és irodalmi oktatásban is, hiszen 16-18. századi zenei darabokat tartalmaz: históriás éneket, Balassi-dalokat, virágéneket, széphistóriát, táncdallamokat a Kájoni-kódexből, kuruckori dalokat. 

A mostani megjelenéssel egy 25 éve félbemaradt terv teljesedett be. A CD kifejezheti a mai szervezők elismerését a hajdani kezdeményezők iránt, ugyanakkor a lemez eredeti céljait a CD még ma is teljesítheti. 

- Mi volt az idei fesztivál fénypontja? 

- Nem fontos bármit is kiemelni, hiszen minden koncert színvonalas volt, de a Barozda-koncert több szempontból is kiemelkedik. Nem számoltunk még ennyi nézőt a Mikó-vár udvarán, mint ezen a koncerten, amely nosztalgia-koncert és lemezbemutató is volt egyben. A közönség visszajelzései alapján felelevenítette azt a meghitt hangulatot, ami a ’80-as években a fesztivált övezte. 

- Hogy látod, hová fog fejlődni ennyi idő után a fesztivál? 

Remélhetőleg már jövőtől európai projektté alakíthatjuk a fesztivál bizonyos részeit, és ezáltal új pályázati forrásokat tudunk bevonni a fesztiválba, de fejleszteni kell a szervezés technikai-infrastrukturális részét is, pl. egy csembaló beszerzése lenne sürgős a nyári egyetem kurzusaira. Fontos, hogy a fesztivál szakmai minősége gondos kezekben legyen, és ezt az elmúlt években Dr. Filip Ignác Csaba művészeti tanácsosunk kiválóan biztosította. 

- Mi a titka ennek a fesztiválnak, mitől működik immár harminc éve? 

- Több szempontból vizsgálható kérdés ez: a zenészekéből, a közönségéből, a szervezéséből, de a műfaj sajátosságai szempontjából is. Egészen biztos, hogy a hajdani kezdeményezők szakmai felkészültsége, ennek a friss, épp akkor meghonosodó előadói stílusnak és műfajnak a varázsa és az, hogy egy egész erdélyi szintű régizene-mozgalommal fonódott össze a fesztivál a ’80-as években, évtizedekre volt képes kihatni a fesztivál alakulására. 

Ráadásul olyan identitást megerősítő és közösségépítő szerepe volt a fesztiválnak a diktatúra éveiben, amelyet sem a zenészek, sem a csíkszeredai közönség nem felejt el. Habár változtak a fesztivál mögött álló szervező intézmények és személyek az évek során, mindig sikerült intézményes és anyagi hátteret teremteni neki, és a hazai zenei téren történő változásokhoz igazítani. Fennmaradásában jelentős szerepe van tehát Csíkszereda közönségének, a mindenkori szervezőintézményeknek és a városi és megyei intézmények folyamatos támogatásának. 

- Mi a legfontosabb, amit a szervezők megtanultak ennyi év alatt? 

- A mindenkori fesztiválszervezők nevében nem beszélhetek, de az utóbbi évek alapján úgy látom, fontos tanulság, hogy érdemes a szakmai igényességre, a fesztivál zenei részére tenni a hangsúlyt. Ez különbözteti meg a csíkszeredait az országban többfele zajló, karnevál jellegű középkori fesztiváloktól, parádéktól. Igazolódni látszik az, hogy értő fülekre találnak a fesztivál zenei és művészeti ínyencségei.

 

Kérdezett: Rácz Tímea