A Barozda együttes honlapja

Öt évszázad zenéje

Csíkszereda, 1980 őszén

  • Három olasz tánc a 14. századból: Lamento di trisanoLa Rotta; La ManfredinaLa Rotta; Saltarello
  • Stantipes, angol tánc a 14. századból
  • Guillaume de Machault (kb. 1300–1377, francia): Ballade
  • Jacob Barbireau (kb. 1408–1491, németalföldi): Een Vroylic wesen
  • Ismeretlen szerző (16. század, németalföldi): A la venue des printemps; Ils sont bien pelez
  • Valentin Haussmann (1560?–1612, német): Tanz und Nach­tanz; Tanz
  • Pavane és Galliarde ferrarese, Pierre van der Phaliesen Liber leviorum carminum című gyűjteményéből (Leuven, 1571)
  • Jacob Clemens Non Papa (1510–1556, németalföldi): Madrigál
  • Padoana ditta la Ongara és Ballo ongaro, Giovanni Picchi Intavolatura di Balli d’Arpicordo című gyűjteményéből (Velence, 1620)
  • Hans Leo Hassler (1564–1612, német): Intrada
  • Jacob Regnart (1540–1599, németalföldi): Három tricinium
  • Biagio Marini (1597–1665, olasz): Passacalio
  • Hat Hungarisch Ballet, Georg Daniel Speer Musikalisch-Türkische Eulen-Spiegel című művéből (1688)
  • Három magyar tánc, a Barkóczy-féle kottás kéziratból (18. század eleje)
  • Három magjar tántz, a sepsiszentgyörgyi kottás kéziratból (1757)
  • Négy tánc Mártonfi István kéziratából (Csíksomlyó, 1813): Saltus hungaricus; Magyar tántzok; Saltus hungaricus; Hun­garicus

Kájoni együttes:

Boér Károly (hegedű, lant, ütőhangszerek)

Bokor Imre (gordonka)

Csiszér Pál (oboa)

Elekes Emőke (szoprán- és alt-blockflöte, mélyhegedű)

Köllő Paula (mélyhegedű)

Müller Ferenc (tenorblockflöte, hegedű, mélyhegedű)

Pávai István (szoprán-, alt- és tenorblockflöte, kiscimbalom)

Sófalvi Anna (alt- és tenorblockflöte)

Közreműködnek:

Barozda együttes:

Bokor Imre (hegedű)

Pávai István (háromhúros kontra)

Simó József (kisbőgő);

Villanella kamarakórus:

Csutak Éva, Kádár Ibolya, Kiss Júlia, Pávai Gyöngyvér (szoprán)

Csiszér Katalin, Szacsvay Melinda, Tamás Piroska (mezzoszoprán)

Miklós Éva, Sófalvi Anna, Székely Erzsébet, Szőcs Zsuzsa (alt)

Miért szükséges a régizene felelevenítése?

   A középkor zenéjének megismerése hézagpótló szerepet tölt be műveltségünkben, ezért méltán megérdemli az iránta egyre fokozódó figyelmet. Sok zenei paraméter (többszólamúság, harmónia, a nagy európai formák csírái) ekkor jelenik meg. A zene írásbeli rögzítése is ekkor kezdődik. Népzene és műzene kölcsönhatása is jobban megfigyelhető ebben a korban.

   Hogyan is szólt a régizene?

   Korabeli források nem tartalmaznak semmiféle utasítást az előadásmódra, hangszerelésre, tempóra, dinamikára vonatkozóan. A korabeli zenei gyakorlatban közismert előadásmód-beli sajátosságokat az akkori primitív kottaírás nem rögzítette.

Hogyan szólaltatjuk meg mégis a régizenét?

Manapság, az Európa-szerte elterjedt régizenélés megteremtette a maga játékstílusát, amely lehet, hogy nem minden szempontból helyes, de általánosan elfogadottá vált. Megkezdődött a korabeli traktátusok tanulmányozása, hangszerek rekonstruálása festmények, metszetek alapján.

   És itthon?

   Hazai régizenélésünk az utóbbi években számos kiváló együttessel gyarapodott. Bátran állíthatjuk, hogy a hazai régizene interpretáció eléri az átlag-európai színvonalat. Célunk az európai zeneirodalom maradandó értékeinek megismertetése és a hazai vonatkozású művek megszólaltatása, egyetemes zenei műveltségünk és nemzetiségi önismeretünk gyarapítása érdekében.