A Barozda együttes honlapja

Barozda-kronológia 1987-2000


1987

  • A Barozda kísérőzenekarként lép fel Mandel Robert budapesti tekerőlantművész stockholmi koncertjén.

1988

  • Július 31-én a svédországi Barozda a Jászberényi Táncháztáborban az erdélyi menekültek megsegítésére adott koncerten lép föl. Majd Ausztriában, a Felső-Őrségben táncháztáborban muzsikálnak, a Felvidékről Ausztriába áttelepült Katona István meghívására. Utána Bernben (Svájc) koncerteznek, végül Csorja Viola meghívására a kastli (Németország) magyar gimnázium tanulóinak játszanak.
  • November 10-én a marosvásárhelyi egyetemi diákotthonok vezetékes rádiójában ismeretterjesztő népzenei sorozat indul Pávai István szerkesztésében, amelynek keretében 1989 nyaráig, 13 műsor kerül sugárzásra. Köztük szerepelnek a már emigrált Barozda felvételei is.

1989

  • A Barozda műsort készít a stockholmi rádió stúdiójában, illetve föllép a Kék Teremben, a Nobel-díj kiosztásának helyszínén.
  • Május 8. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Communitas diákkörén, a tagok a néptánccal ismerkedtek. Zenélt Pávai István, Kostyák Botond és Sinkó András, legényest táncolt Könczei Árpád és Fazekas János.
  • Ismét a Jászberényi Táncháztáborban muzsikál a svédországi Barozda. Ugyanitt kerül kiadásra Péterbence Anikó Táncok és táncos szokások Csíkszentdomokoson című kötete, amelynek anyaga a szerző és Papp Imre több éves helyszíni kutatásaira támaszkodik, amelyet Bokor Imre és Simó József támogatásával végeztek. A kötetben több Bokor Imre gyűjtötte csíki és gyergyói hangszeres dallam kerül közreadásra.
  • A következő évi, csíkszeredában megjelenő Hargita Kalendáriumhoz Pávai Istvánnal készített interjút a cenzúra kitiltja (a cikkben a táncházmozgalomról esik szó). Az interjú a rendszerváltás után jelenik meg.

1990–1991

  • A népzenei évzáró hangversenyének meghívottjaiként lépnek fel a svédországi Falunban, iskola-turnén játszanak a svéd diákságnak, a stockholmi Zenei Múzeumban koncerteznek a Kárpát táncegyüttessel.
  • A Barozda (és a Kájoni együttes) egész történetét átfogó összefoglalás jelenik meg egy magyarországi lapban.[1] Mivel Erdélyben ismét szabad írni a témáról, több emlékező, nosztalgiázó, az első Régizene Fesztivál tízéves évfordulóját emlegető cikk jelenik meg a különböző lapokban.[2]
  • Hová, hogyan régizene? Birtók József interjúja Pávai Istvánnal és Simon Gáborral.
    Romániai Magyar Szó, 1990. jún. 12. 3.
    [A csíkszeredai régi zenei fesztivált 1986-ban meghatározatlan időre elhalasztották. Most felújították Pávai István vezetésével, a kolozsvári Musica Antiqua közreműködésével, melynek vezetője Simon Gábor. A régi zene művelésének felújítási, fejlesztési lehetőségei.]

  • 1990 július 6. Pávai István régizenei sorozatot indít a rendszerváltás után újraindult marosvásárhelyi rádióban, Évszázadok muzsikája címmel. A sorozatban három alkalommal is helyet kapnak a Barozda és a Kájoni együttes korábbi felvételei. Július 6: Magyar vonatkozású erdélyi régizene (Barozda). Augusztus 24: 6 magyar tánc Daniel Speer Musikalisch-Türkischer Eulen-Spiegel című 17. századi művéből (Kájoni együttes). Szeptember 7: Négy Balassi dal a Kájoni együttes előadásában.

1992

  • Rekord év, összesen 152 fellépéssel. Július 12–14.: a svédországi Ekdungens nemzetközi folklórfesztiválon szerepelnek.
  • Július 15–18. között a faluni Nemzetközi Népzenei Fesztivál meghívottjai. A koncerteken az 1990 óta Németországban élő Györfi Erzsébet is föllép.

1993

  • Fellépés a németországi Kultur im Pattling rendezvényen.
  • Budapesten megjelenik Pávai István Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje című kötete, amelynek példatára több, a Barozda tagok által közösen gyűjtött dallamot is tartalmaz.[3]

1994–1996

  • Az együttes tevékenysége szünetel.

1997–2001

  • Jánosi András meghívására az esztergomi Szent István Napokon lépnek föl.
  • Augusztus 10-én, 11 év után először hazai színpadon, Kolozsváron, a 20 éves erdélyi táncházmozgalom jubileumi koncertjén lép fel a Barozda, a mindenkori tagok együttes szereplésével. A kétnapos rendezvénysorozat a Monostor úti táncházban kezdődik, A Brassai Sámuel Líceumban folytatódik kerekasztal-beszélgetéssel, s az ezt követő gálaműsorra pedig a Magyar Állami Színház és Opera előadótermében kerül sor. Záróakkordként a Béke téri Diákház sporttermében hajnalig tartó nosztalgia-táncházat tartanak.
  • Közreműködnek Papp István „Gázsa” egyéni CD-jének felvételein, a budapesti Fonó records stúdiójában.[4]

1998‑2000

  • Turnék, iskolai koncertek, rádióműsorok, különféle fellépések.
  • 1999. május 1-én Budapesten, magánkörben (Kelemen László születésnapi partiján) újra együtt muzsikálnak a Barozda alapítótagok, majd mindannyian közreműködnek Panek Kati egyéni CD-jén.[5]


Jegyzetek:

 [1] Bankó András: A Barozda és az eke. Ötlet, 1990.01.4.

 [2] Pl.: Oláh István: Régizene – vasban. Romániai Magyar Szó, 1990. február 27.

 [3] A magyarságkutatás könyvtára sorozatban kiadta a Teleki László Alapítvány. Sorozatszerkesztő Diószegi László és Fejős Zoltán.

 [4]Gázsa. Erdélyi népzene. Szerkesztette Papp István Gázsa, Kelemen László. ABT 004, Budapest, 1998.

 [5] A „Panek Katié”. Erdélyi magyar népzene. Fonó Records FA-070-2. Budapest, 1999.